Idegen világok " esői " ahol nem H2O esik az égből !
A Földön megszokhattuk már, hogy esik az eső, a víz jótékony hatással van a növények számára, frissíti a levegőt, és hűti a légkört. A H2O már évmilliárdok óta esik az égből a Földön, de mi a helyzet más idegen világokon..(?) Manapság már képesek vagyunk exobolygók légköreit elemezni, s kimutathatóvá vált, hogy egyes távoli exobolygók légkörében milyen elemek fordulnak elő - ebből lehet következtetni arra is, hogy az adott bolygó légkörében esik-e eső, és hogy milyen anyag esik alá. Képessé váltunk arra is, hogy a Naprendszerben több égitesthez eljutva elemezzük azok légköreit, mint pl. a Mars, Vénusz, Titán égitestek.
Üveg, Kén-sav, Vas, Zafír, és Nitrogén-hó !
Bármennyire is furcsán hangzik, de egyes világokon a fent leírt dolgok esnek az égből, a Jupiter, Szaturnusz légköréből például gyémánt eső esik alá, vannak olyan exobolygók, mint például a WASP-74 b. amelyen " fém eső " esik, ezen a bolygón a hőmérséklet meghaladja az 1600 C fokot is, így a fémek a bolygó légkörében " úsznak " s amint lehűlnek, a fém cseppek formájában visszahull a felszínre. A Pluto törpebolygó légköréből pedig fagyott ( kristályos ) Nitrogén esni az égből - legalább 100 évig folyamatosan ! A légköri gázok a csillagtól távolodva fokozatosan kifagynak, s felveszik a kristályos szerkezetet, s hó formájában a felszínre hull. ( vannak kutatások, miszerint a Plutón lévő havazás, rózsaszín színű kristályok formájában játszódik le ) A Pluto Cthulhu Regiojában például Metán - hó esik, ami miatt a terület sötétbarnás színárnyalatot vesz fel. Van egy különleges hely a Naprendszerünkben, ahol üzemanyag eső esik ! A Titán hold ( Szaturnusz legnagyobb holdja ) felszínén bőven van Metán (CH4) az anyag felhőkbe áll össze, s évezredenként esik csak az óriásholdon. A holdon szénhidrogénből jelentősen több van, mint a Földön, a eső formájában kicsapódó metán, és etán felszínre hull, a -180 C fokos hőmérséklet mellett.
A Vénusz bolygó, amelyet még az 1800-as években azt hitték a csillagászok, hogy a Földhöz hasonló időjárás uralkodik rajta ( Földhöz hasonló esőkkel ) igen nagyot tévedtek - amikor az első űrszondák elrepültek a Vénusz bolygó mellett kiderült, roppant forró, és barátságtalan világ, ahol semmiesetre sem lehet olyan környezet, mint a Földünkön. A Vénuszon átlagosan +470 C fok uralkodik, s magas a légkörben a Kén aránya, ráadásul savas állaghoz kötődik, s így a légkörében kén savas eső esik. Nagyon brutális környezet alakult ki a Vénusz bolygón, nem csak a hatalmas forróság, és a kén sav eső teszi barátságtalanná ezt a helyet, a hatalmas nyomás amely a Földi légkör 100-szorosa, és a 8 hónapos sötétség is. Ráadásul, vannak olyan kutatások is, amelyek szerint a Vénuszon lévő fényesebb területek ún. Ólom esőknek köszönhetően alakultak ki. ( természetesen ezt még nem támasztották alá ) Azt azért hozzá kell tenni, hogy a bolygón lévő viszonyok bőven elegendőek, ahhoz, hogy különböző elemeket, ( kis olvadáspontú fémeket is ) elpárologtasson. ( habár roppant furcsának hangzik, hogy létezhetnek akár Ólom felhők is ! )
( Brutális felszíni viszonyok közepette +470 C fokos forróságban esik az eső a Vénusz bolygón, ám messze nem H2O esik alá, hanem Kénsav, amely szó szerint szétmarna egy autót is egy az egyben. A Vénuszon pokoli állapotok uralkodnak..)
A HD 189733 b. bolygón lévő eső is igazán különleges, sőt inkább már " mesébe illő " még is létezik. Ezen az exobolygón a hőmérséklet meghaladja az +1000 C fokot is, a légkörében számos elemek sikerült kimutatni. A bolygón roppant erős a szél sebesség akár 7000 km/h-t is túlhaladja, a viharos atmoszférában lévő szilikátszemcsék üveg formájában esnek alá ! Ráadásul a csillagászati kutatások szerint a HD 189733 b. bolygón kobaltkék üvegeső esik ! S emiatt az esőzés az egész bolygó szintét megváltoztassa ! Furcsán hangzik, hogy egy globális csapadékos eső képes megváltoztatni egy egész bolygó színét ! Ám minden bizonnyal így van, a HD 189733 b. bolygó kékes árnyalattal bír. Mondhatnánk azt is, hogy " kék üveg esik " alá.
Van egy másik világ is amely még nem került szóban, pedig a közvetlen szomszédunk, a Mars bolygó. Vajon milyen eső eshet, egy roppant " csontszáraz " hideg poros világon ? Kutatások bebizonyították, hogy a korai Mars klímája alkalmas volt esők ( csapadék ) kialakulásra. Így minden valószínűség szerint a Marson is voltak esők, és valószínűleg havazás is. Ráadásul a Marson lévő esőcseppek sokkal nagyobbra " híztak " a Földi társainál, ennek egyéb okai voltak. Ám mi a helyzet most ? Most esik-e valami a Mars légköréből a felszínre ? A Phoenix leszállóegység (NASA) még 2008-ban havazást észlelt a Marson, ezzel bizonyítást nyert, hogy még mindig esik a vörös bolygón. Természetesen a havazás alatt ne azt értsük, mint a Földön, roppant kis mennyiségű hó szemcsék estek, amelyek alig látszottak. ( a felszíni szonda megfigyelte, hogy a talaj felett 4000 méteres magasságban szálló felhőkből hó formálódik ! ) A Mars légkörében van vízjégfelhők is, kutatások s szerint ennek mennyisége közel 50-szerese lehet a Balaton tó vízmennyiségének ! ( kb. 90 km3 ) amely bizonyára csak apró jégkristályok formájába lebeg ( hull ) a felszínre időközönként. ( I. Mars- fehér könyv a vörös bolygóról c. 51. old ) A CO2 gázzal más a helyzet, a légkörben lebeg, s hókristály formájában nagyobbrészt a pólusokra hull. Ám ez is elenyésző mennyiségben.( tehát nem valószínű, hogy CO2-ből hóembert tudnánk gyúrni a Marson lévő hóból..)
Mint már szó volt értékes gyémántokról, bemutatom a HAT-P-7 b. bolygót is, ugyanis ennek a bolygónak a forró légköréből is drága kövek esnek eső formájában. A bolygó légköri hőmérséklete eléri a +2000 C fokot is, a légkörében a kutatók szerint Zafír, és Rubin eső esik ! Igazán különleges égitest lehet ez is, a drágakövek millió számra hullanak az égből. ( hasonlóan, mint a már említett Jupiter, Szaturnusz esetében is.. ) Amennyiben a környezet viszonyok engedik kialakulnak a kristályok, és kicsapódnak a légkörből, akár extrém környezeti viszonyok mellett is. Az extrém környezetben keringő bolygók légköreikben igen eltérő típusú ( elemi összetételű ) eső esik. Mivel itt a hatalmas forróság következtében az anyagok nagy része elpárolog, s felhőket alkot az esőzés bekövetkezhet, amennyiben olyan szintre csökken a hőmérséklet, hogy a felhők anyaga csepp formájában kihull.
Források ( Hivatkozások ):
Kék bolygó üvegesővel...............................................................2013. Július 12.
WASP-74 b.( forró-Jupiter ).........................................................2019. Március 9.
Gyémánteső az Uránusz és a Neptunusz légkörében...........................1999. November.
Globálisan 1000 évente eshet Metáneső a Titánon.............................2012. Március 23.
Titán: tavaszi eső..................................................................2011. Március 20.
Óriási esőcseppek hullottak egykor a Marson...................................2017. Május 18.
Jégkorszakok a Marson..........................................................1994. Március ( Meteor c. )
Havazást észlelt a Phoenix űrszonda a Marson................................2008. Október 1.
Először figyeltek meg hóesést a Marson.........................................2008. Október 1.
Drágakövekkel borított Szuperföld.............................................2018. December 20.
HAT-P-7-es rendszer ( zafír eső )................................................2019. Szeptember 15.
Havazás a Plutón !.( írta: Balaton András )...................................2019. November 29.
Metán hó a Cthulhu Regiójában !.............................................2016. Március 3.
Balaton András ( 2020. Május 30 )
