Távoli többes exo-naprendszerek ! ( Frissült ! )

2013.11.07

Az elmúlt években egyre népesebbé vált az ismert exobolygóük száma, s jó magam is szinte minden alkalommal az ún. Szuperföldekről szóló cikkeket közöltem le. Most azonban koplett exobolygó rendszereket mutatok be, amelyekben 4, 5, 6 , 7, vagy 8 bolygó kering ! Olyan naprendszer is akad, ahol 9 bolygó kering egy csillag körül ( igaz ebben a rendszerben még nincs megerősítve 3 planéta léte ! ) Jelen cikkemben bemutattom sorra az ismert exobolygórendszereket...............

Kepler-90 rendszer ( 7 bolygó ):

Jelenleg a legtöbbet számláló exobolygó rendszer a Kepler-90. amely körül 7 bolygó kering 1 Cs.e-nél is beljebb pályán ! Ezt a rendszert egyébként nem rég találták meg, ( 2013. November ) s valószínűsíthető továbbá az is, hogy eme rendszer két szuperföldet is számlál. ( két csillagához közeli bolygó a Kepler-90 b. és a Kepler-90 c. ) Sajnos ezeken a távoli Földeken sem élhetnénk, s biztosra is vehető, hogy nincs is itt élet, mivel a becslések szerint a két bolygón a felszíni hőmérséklet 1000 C fok van ! Kis rendszer, sok bolygóval, így írnák le a Kepler-90-es rendszert, amit a Kepler- űrteleszkóp segítségével sikerült kimutattni. Jelenleg még nem ismerjük a bolygók tömegeit, de az átmérő adatait igen, amiből lehet következtettni, maga a bolygók tömegére. Így a két belső amelyek átmérője 16 000 km, és 17 000 km-er, valószínűsíthetők, hogy szuperföldekről van szó. ( csillaguktól való távolságaik a következők: Kepler-90 b. távolsága 11 millió km, a Kepler-90 c. távolsága 13 millió km-er ) Igen közel keringenek a sajnát napjukhoz. mu Ara

mu Ara rendszer ( 4 bolygó ):

A rendszer első bolygóját még 2000-ben megtalálták, majd 2004, és 2006-ban a többit is. Így ma a mu Ara csillag 4 bolygót számlál, a rendszer elég összetett, éppúgy van benne szuperföld is mint Jupiter típusú óriásbolygó. A rendszer bolygói rezonanciában vannak egymással. A legbelső bolygó ( mu Ara c. ) csillagától 13,6 millió km-re kering, a legtávolabbi 785 millió km-re ( mint a Jupiter a Naptól ), s ez egy majdnem 2 jupitertömegű bolygó. ( mu Ara e. ) A legbelső bolygó a mu Ara c. szuperföld, 10,5 földtömegével nagy méretű Föld szerű bolygónak számít, távolsága a csillagtól 13,6 millió km-er, s mivel a csillaga Nap típusú forró, így ezen a Föld szerű planétán is igen meleg uralkodik. ( itt is a hőmérséklet meghaladja a 1000 C fokot )

Kepler-20 rendszer ( 5 bolygó ):

A Kepler-20 rendszerében is akad egy Szuperföld, 5 bolygója közül a csillagtól számított második planéta ( Kepler-20 e. ) 3 földtömegű, s 11 100 km-er átmérőjű ! Így az egyik legkisebb ismert exobolygó. S az egyik legföldszerűbb bolygó is, habár színtén nagyon pokoli körülmények uralkodnak rajta. ( Hasonló mint a nem rég felfedezett Kepler-78 b. szuperföld is ) A redszer már " szokásosan " kicsinek írható le, bolygói mind 0,3 Cs.e-n ( kb. 50 millió km-nél beljebb ) keringenek saját G színképű csillaguk körül. A planéták nem nagy tömegűek, többségük ún. Uránusz és a Neptunusz bolygók tömegeire hasonlítanak. Színtén a Kepler- űrteleszkópnak köszönhetjük a rendszer létét. Körülbelül a rendszer 1000 fényévre esik tőlünk. Az hogy a rendszer 8,8 milliárd éves, ( az az idős ) s bolygói elég csekély pályán keringenek , azt sugalja számunkra ,hogy stabil rendszer, és azt is hogy elég hosszú időn keresztül fennt tud maradni ilyen " apró naprendszer " .

HR 8799 rendszer ( 4 bolygó ):

Óriásbolygó rendszerek legszebb mintapéldája a HR 8799-es rendszer, ugyanis 9- 10 jupitrtömegű bolygókból áll. Bolygói tág pályákon keringnek a legbelső bolygó a HR 8799 e. 2,1 milliárd km-re, míg a legkülső a HR 8799 b. 10,2 milliárd km-re jár saját napjától ! Méretüket tekintve is nagyok, 150 000 km, és 170 000 km-er közöttiek, s egymás közti átlagos távolság is több milliárd km-er. Több száz év alatt kerülik meg központi égitestüket. A rendszer érdekessége, hogy a központi csillag egy fényes fehér csillag, s kora csak 60 millió év ( vagy 100-szor fiatalabb a Napnál ). Így a nagy tömegű bolygók körül, még javában tarthat a holdak ( amelyek mérete a Földét is eléri ) kialakulásuk.

HD 40307 rendszer ( 6 bolygó ):

Talán az egyik legfontosabb rendszer a Szuperföldek szempontjából, mivel ez az általunk ismert egyetlen olyan rendszer, amelynek minden bolygója ún. szuperföld alkot ! Maga a rendszer nem nagy, külső bolygója alig 1 Cs.e-n belül kering. Mindegyik bolygó nagyon érdekes, tömegei 3 - 9 földtömegig terjednek, s több planéta is esélyes a Földön kívüli élet szempontjából ! Bolygói pár millió km-re esnek csak a csillagtól, s óriási sebességgel száguldoznak el egymás mellett pár millió km-re. A bolygók együttesen is kis tömeget képviselnek ( 0,1 jupitertömeget sem ) , csillaguk egy K színképű alig fényes így nagy esély kínálkozik arra, hogy több bolygón is kialakulhatott valamilyen forma élet ( HD 40307 e. vagy a HD 40307 f. a legesélyesebbek ). A rendszert a Europai Déli Obszervatórium fedezte fel , úgynevezett sebességingadozásból. ( spektroszkópiai méréssel ). A rendszer nagyon közel mindössze 42 fényévre esik tőlünk. Hasonló rendszer mint a Gj 667 C rendszer is.( később ezt is bemutatom ! )

GJ 676A rendszer ( 4 bolygó ):

A GJ 676A rendszer is elég különleges, márcsak azért is mert 2-es csillagrendszer egyik kis csillaga körül kering 4 bolygó ( ebből 1 szuperföld ) maga a planéták tömegei elég eltérőek, belül két kisebb tömegű bolygó kering , míg távolabbi pályákon két nagy tömegű bolygó egy 5 és 3 jupitertömegű bolygó. 2013. májusában találták meg a szuperföldet ( GJ 676A d. ) , amely csak 4,4 földtömegű, s csillagától nagyon közel kering 6 millió km-re. ( a csillag egy vörös törpe így akár kellemes hőmérséklet is lehet a GJ 676A d.-n ! ) A rendszer két részre bontható, belső és külső bolygókra -- belül két bolygó található ( GJ 676A d. és a e. jelűek ) , míg kívül ( a GJ 676A b. és a c. jelűek ). A rendszer 53 fényévre esik tőlünk, at Ara - csillagképbe, 2 csillagból áll, GJ 676A és a GJ 676B. mindekettő vörös törpecsillag, s egymástól kb. 120 milliárd km-re esnek, így a peiródusuk egymás körül kb. 20 000 év ! Arról nincs információm, hogy a másik GJ 676B csillag körül vannak-e bolygó(k) ?! De ez sem zárható ki !

GJ 667 C rendszer ( 6 bolygó ):

A GJ 667 C csillag minden bolygója szuperföld, ráadásul 3 az ún. Lakhatósági zónában kering ! ( ezek a következők: GJ 667 C c. GJ 667 C f. és a GJ 667C e. ) A 22 fényévre eső rendszer csillaga egy 3-as rendszer, három vörös törpéből áll. Ez a első eset, hogy több szuperföld található egy adott csillag lakhatósági zónájában ! Bolygói 1 Cs.e.-n is kisebb pályán keringenek pályájukon, a legbelső 7,5 millió km-re míg a legkülső is csak 82 millió km-re kering a csillagtól. Tömegeik 1 - 6 földével egyenértékűek. A rendszer érdekessége, hogy van egy " feltételezett " bolygója is a csillagtól 13 millió km-re, amely a GJ 667C h. nevet kapta , ( ez is egy szuperföld ) így a rendszer feltehetőleg egy 7-es rendszer ! A bolygók átlagosan egymástól 15 millió km-re esnek ( a Naprendszer bolygói több száz millió km-re esnek egymástól ).

Kepler-80 rendszer ( 5 bolygó ):

Sokat még nem tudni az újdonsült rendszerről, de annyit már mindenképpen, hogy 5 bolygóból áll, s színtén apró naprendszerről van szó. A Kepler teleszkóp felfedezésével a Kepler-80-as rendszer színtén beírta magát a többes rendszerek soraiba. Átlagosan pár nap alatt kerülik meg a csillagukat, a legkülső planéta is csak 9,5 nap alatt ! Átmérőjüket ismerve elmodható, hogy legalább két szupreföld van benne, ( ez a első kettő csillaghoz közel eső bolygó Kepler-80 f. és a Keplre-80 d. ) 2012-ben találták meg, s sok adat még hiányos.

Kepler-79 rendszer ( 4 bolygó ):

A Kepler-79-es csillag körül 2013-ban találtak bolygókat, kis pályán ( közel a csillaghoz ) 4 bolygó kering. A bolygók nem túl nagyok, átmérőjük általában 50 000- és 40 000 km-er között van, tömegei 4 - 60 földtömegig terjednek. Ez olyan nézetet kelene bennünk mintha a Uránusz, és a Neptunusz bolygókat felsorakoztattnánk a csillaghoz közeli térrészbe. Mivel a bolygók a csillagtól átlagosan 0,4 Cs.e-n belül esnek, s keringési idejük is csak pár nap így olykor- olykor elég közel kerülnek egymáshoz. A Kepler-79 e. jelű planéta ráadásul egy ún. Szuperföld típusú bolygó. ( ez kering a csillagtól a legmesszebb 57 millió km-re ) Sajnos azonban a csillag felszíni hőmérsékletét elnézve minden bolygója elég forró, ill. barátságtalan ahhoz, hogy itt élet lehessen. A Kepler-79 e. már szílárd felszínnel " kellene " neki rendelkeznie, még sem valószínű hogy az is van neki--- az átmérőjét csillagászok megállapították, s 44 600 km-ert kaptak. Egy 4 földtömegű bolygó ekkora átmérővel csak úgy rendelkezhet, ha atmoszférája jelentősen kiterjeszkedett. Ez pedig a közeli forró csillagának tudható be.... Ha jó " helyen " keringene a rendszerben a Kepler-79 e. akkor még akár élet is kialakulhatott volna rajta !

55 Cnc rendszer ( 5 bolygó ) :

Egy híres, és igen ismert bolygórendszer az 55 Cnc , mivel az elsők között fedezték fel. A narancssárga csillag körül 5 bolygó kering ( az első bolygóját még 1996-ban kimutatták, ez volt a 55 Cnc b. ) a rendszerben ismételten van egy szuperföld is ( 55 Cnc e. ) Érdekesség, hogy maga a rendszer nem sokban különbözik a Naprendszertől, belül ( belső bolygók ) kis tömegű bolygók, míg kívül tág pályákon ( külső bolygók ) nagy tömegű bolygók találhatók. A csillagtól 2 millió km-re esik a legbelső bolygója a 55 Cnc .e ( szuperföld ), majd sorra követik egymást egészen 860 millió km-ig. ( legkülső bolygó a 55 Cnc d. egy óriásbolygó, amely 3,8 jupitertömegű )

A rendszer első bolygóját a 55 Cnc b. 1996-ben találták meg, nem sokkal később már napjainkban 5 bolygó ismert a rendszerben, távolsága 40,2 fényév, a rendszer legbelső bolygója egy közepes tömegű Szuperföld. ( 8,5 földtömegű ) ez a 55 Cnc e. és a forró- Szuperföldek kategóriájába tartozik. A belső bolygók mind majdnem Uránusz tömegű planéták, a külső 3,8 jupitertömegű óriás található. Csillag típusa: K8 V, kora 7,4 milliárd év , tömege: 0,95 napé, Rák csillagképben található, van egy társa neki ami egy vörös törpecsillag, ez M 3.5 V színképű, 0,13 naptömegű, és kb. 1065 Cs.e-re esik tőle. A legbelső bolygója az 55 Cnc e. szuperföld felszíne kb. 2000 K hőmérsékletű. Vannak olyan adatok is ami szerint létezhet egy társa a 55 Cnc B-nek az az lehetséges egy harmadik tag ( 55 Cnc C. ) csillag is, vagy épp ellenkezőleg egy barna törpe társ.Továbbá az sem képzelhető el hogy egy másik bolygó ( 55 Cnc g. ) található a rendszerben. A rendszert egy porkorong övezi ami kb. 40 Cs.e-nél kezdődik, amelynek a dőlése kb. 25 fok. Ez olyan Kuiper öv szerű lemez lehet a bolygórendszer határában.

Kepler-89 rendszer ( 4 bolygó ):

A Kepler teleszkóp által felfedezett rendszer bolygói nagy általánosságba csekély pályákon keringenek , ilyen például a Kepler-79, Kepler-80, Kepler-62, Kepler-33 rendszerek is, s épp emiatt hogy ilyen közel esnek a bolygók a csillagukhoz, élet számára igen alkalmattlanok. A Kepler-89-es rendszer is " kicsi " bolygói még 50 millió km-nél is beljebb keringenek , pár napos keringési idővel rendelkeznek, s kivétel nélkül forró világok ! A rendszerben két szuperföld is akad ( legbelső bolygók Kepler-89 b. és Kepler-89 c. ) amelyek 7 és 14 millió km-re keringenek a forró 6100 C fokos csillaguktól ! Ez annyit tesz , hogy ezeken a Föld szerű bolygókon is igen kellemetlen meleg uralkodik, emiatt is nagy az átmérőjük is. A Kepler-89 c. például csak 9 földtömegű, s átmérője meghaladja a 55 000 km-ert is ! .

Gliese 876 rendszer ( 4 bolygó ):

Az egyik legismertebb rendszer egy törpecsillag körül négy ismert exobolygó kering, amely közül csak egy szuperföld. Sok kutató meg van győződve arról, hogy ebben a rendszerben találunk életet, mivel a Gliese 876 d. bolygó egy olyan " ideális világ " lehet ahol élet is kialakult. A rendszer maga csekély, bolygók általában 50 millió km-nél is beljebb keringenek a pályájukon. Mivel a központi csillag egy hűvös törpe, így a planétákon nem uralkodik pokoli hőség ( mint a legtöbb exo- naprendszer esetében..) Három bolygót még 2000-ben találták meg, a legbelsőt ( Gliese 876 d. jelű szuperföldet ) 2005-ben leltek rá. A rendszer csak 15 fényévre esik tőlünk, s kora körülbelül 2,5 milliárd év ( ami fiatalabb a Naprendszernél )

Kepler-11 rendszer ( 6 bolygó ):

A rendszer egy újabb ritka 6-os bolygóból álló trió, melyben 4 Szuperföld van, ( s a Keple-11 f. jelű a eddig ismert Szuperföldek közül a 2. legkisebb ! ) A rendszer 1980 fényévre a Hattyú Csillagképben van. G színképű, 8 milliárd éves 0,95 naptömegű csillag körül a Merkúr bolygó pályájánál is kisebb pályán keringik körül saját napjukat. A legbelső 10 nap , míg a legkülső 118 nap alatt járja körül a csillagát.

Érdekesség, hogy a Kepler-Űrteleszkóp által felfedezett exobolygóknek nem csak a tömegük, de még az átmérőjük is meg lehetett határozni. Mivel fedési exobolygók. Átmérőjük: 25 000-57 000 km közé esnek. A Kepler f. átmérője mindössze 33 300 km, sürüssége ezáltal 7,03 g / cm3, 2,29 földtömegű. A rendszer 6 bolygója közül valószínüleg 4 kőzet felépítésű, igaz sokkal több lehet bennük a gáz ill. a folyadék. A exobolygók igen közel keringenek egymáshoz , ami a csillagászokat szintén meglepte, távolságuk egymástól olykor pár millió km. A Kepler -11 rendszer egy ritka , több Szuperföldből álló bolygórendser, nem sok ilyen ismert amelyben egynél, több Szuperföld lenne. A belső 3 bolygó vélhetőleg a forró-Szuperföldek osztályába tartozik. A "külső,, e, f és g jelű planéták is forróak, de nem annyira ,mint a belsők. Nem igazán számíthatunk itt életre, mivel ezek a bolygók egytől egyik túl meleg környezetek az élet számára. ( Általunk ismert élet számára ! )

Az hogy a bolygók még nem ütköztek egymásnak, vagy nem zuhantak a csillagba, az egy távolabbi vélhetőleg Jupiter tipusú bolygónak tudható be. ( igaz erre nincs még bizonyíték.. ) Ha hozzáveszük, hogy a bolygók 8 milliád éve léteznek, s a Merkúr pályájánál is kisebb kört futtnak be, akkor beláthatjuk valami "visszahúzza" a bolygókat a biztos megsemmisüléstől. Vajon mi lehet az..? Egy nagy bolygó ? Vagy egy távolabbi ismeretlen Barna Törpe ?

Kepler-33 rendszer ( 5 bolygó ):

A Kepler-33 -as rendszer is apró, mint már megszoktuk a Kepler űrteleszkóp által felfedezett rendszerektől. A rendszer mind az 5 bolygója 40 millió km-nél is beljebbi pályákon köröznek forró csillaguk körül, amely majdnem olyan hőmérsékletű mint a Nap. A bolygók tömegei nem ismeretesek, visszont tudjuk hogy igen csekély pályákon keringenek, továbbá, hogy átmérőjük 22 000 km és 57 000 km-er közöttiek. Nem kizárt ,hogy szuperföldekről van szó, mivel sok tulajdonságuk is erre utal. Az hogy egy adott bolygó 57 000 km-er az átmrője nem jelenti azt is egyből, hogy az gázbolygó lenne. ( pl. jó esete a Kepler-11 e. szuperföld is, amelynek az átmérője 57 000 km-er, holott a tömege csak 8,3 földtömeg ) A rendszer teljes egészében nem alkalmas az élet számára, mivel minden bolygón több ezer ill. száz C fok van. ( a rendszerrről adatok, ismeretek alul link ! ).

Kepler-62 rendszer ( 5 bolygó ):

A rendszer igen közismert, s elég sokat tudunk róla, 5 bolygóból áll, amelyből kettő szuperföld ( Kepler-62 b. és a Kepler-62 c. ) A rendszer csillaga egy K színképű 4800 C fokos , a Napnál kisebb égitest. Két bolygó Szuperföld ebben a rendszerben, a két belső ( Kepler-62 b. és Kepler-62 c. ) a rendszer eloszlása szabályos, az az normális belül 3 bolygó 1 Cs.e-nél is beljebb kering a pályáján. A belső 3 bolygóból éppen a csillaghoz legközelebbiek a Szuperföldek. Egyik a Kepler-62 b. amely mérete csak valamivel marad el a Földtől, és tömege annak 8,8-szorosa. Mivel nagy a tömege, az átmérőjéhez képest ez egy igen sűrű világ, kőzet állagú. A Kepler-62 b. peiródusát tekintve 60-szor több idő alatt kerüli meg a csillagát ,mint a Föld a Napot. A rendszer tömegeloszlása is jó, belülről kezdődnek a kis tömegű bolygók, s kívülre haladva nő a bolyók tömege. Nem kizárt, hogy van még egy 6.ik bolygó is a rendszerben, amely kb. 420 millió km-re kering a csillag körül. ( de ez nincs megerősítve ! ).

A bolygók közti átlagos tömegeltérés: 1/ 3,8-hoz. Átlagos távolságuk egymáshoz, a belső 3 bolygónál: 5 millió km-er ( Naprendszer belső bolygói egymáshoz képest átl. 100 millió km-re esnek. ) addig a külső két bolygó egymástól 43 millió km-re esnek.

KOI-730 rendszer ( 4 bolygó ):

A rendszer bolygóinak tömei nem ismert. !A bolygók mind kisebbek mint, 50 000 km-er így egy közepes méretű gázbolygókról lehet szó. ( Természetesen az is elképzelhető, hogy szuperföldek ! ) Csillagukhoz rendkívül közel keringenek, 20 napnál is rövidebb peiródussal. ( a bolygók 0,1 Cs.e-nél is beljebb keringenek a saját napjukhoz ) A bolygókat 2011-ben találták meg ! Érdekesség, hogy a bolygók egymástól alig pár millió km-re száguldanak el egymástól. ( átl. táv egymástól 3 millió km. ).

Ups And rendszer ( 4 bolygó ):

A ups And rendszer már jobban hasonlít a Naprendszerre, mint a fent említett jónéhány rendszer. A bolygók már nagyobb tömeget képviselnek ,mint a Föld. Az első bolygót még 1996-ban találták meg ( ups And b ) így ez egy matuzsálem bolygó. Az első exobolygók között volt amit felfedeztek. Majd 3 évvel később újabb kettő bolygót találtak ( ups And c. és a ups And d. ) majd a utolsót 2010-ben ( ups And e. ) A rendszer legbelső bolygója csak 8,8 millió km-re esnek, míg a legtávolabbi 780 millió km-re ( ez hasonló a Jupiter- Nap távolságára is ). A központi csillag F színképű, 6000 C fokos, és 3,8 milliárd éves, kicsivel nagyobb a tömege , mint a Napé. Mivel minden bolygója elég nagy tömegű ( 0,6 - 10 jupiter tömegűek ) így egyik esetben sem várjunk földönkívüli életet ezeken a égitesteken.

HD 10180 rendszer ( 6 bolygó + 3 feltételezett ):

A HD 10180-as rendszer lehet az általunk ismert legtöbb bolygót tartalmazó idegen naprendszer. Jelenleg 6 bolygót ismerünk a HD 10180-as nap típusú csillag körül. 3 feltételezett exobolygó még megerősítésre szorul. Így ha megerősítik a 3 planétát akkor 9-es bolygórendszeré válik ! A rendszer 3 szuperföldet is tartalmaz, ami valószínű , hogy forróak, s életre képtelenek. ( link alul sokat elárul a HD 10180-as rendszerről ! )

A rendszer dinamikáját elemezve kitünik, hogy 3 Szuperföld található benne, míg a többi bolygó így is kisebb a Szaturnusz tömegénél. Tömegük 1,3- 64 földtömeg közöttiek , csillagtól 3 millió - és 510 millió km-es térségben keringenek, ami azt is jelenti hogy 2 -szer sürübben helyezkednek el a bolygók mint saját Naprendszerünkben. Két külső bolygó van, a HD 10180 g és h jelűek, érdekes, hogy maga a rendszer tömegeloszlása elég inhomogén, a csillaghoz közeli régióban is úgyan úgy találunk szuperföldet, mint neptunusz-típusú bolygót. Bolygók egymástól átlagosan 6 millió km-re keringenek. Rendszer távolsága 128 fényév, csillaguk típusa G1 V, kora 4,3 milliárd éves. 1,08 naptömegű. Belső bolygók forróak, így a ismert 3 szuperföld is a ún. forró-szuperföldek kategóriájába tartoznak.

Belső bolygók: ( 7 bolygó ).............

HD 10180 b, c, i, d,e,j, és az f jelű planéták, ezek általában 0,5 Cs.e-n belüli pályán keringenek, ( ez a Vénusznál is bentebbi pálya..). Itt található is a rendszer összes szuperföldje három bolygó. ( HD 10180 b, HD 10180 i. és a HD 10180 j. ). Rangsorolva a már ismert szuperföldeket a HD 10180 b jelű bolygó kivételes, mert elég csekély már a tömege ahhot hogy Igazi-Föld legyen. Ilyen a HD 10180 i jelű ( feltételezett ) bolygó is.

Külső bolygók: ( 2 bolygó )..................

HD 10180 rendszer két nem is távoli bolygója ismert , ezek a HD 10180 g. és a HD 10180 h. planéták. Egyikük 1,6 év, a másik 6 év alatt kerüli meg csillagát. ( 1:3,7 hez rezorancia )